Az olvasás csak lányoknak való?

Nemrég egy barátommal beszélgettünk erről a témáról, és mindkettőnknek ugyanaz a véleménye: sokan lányos hobbinak titulálják az olvasást. De miért van ez így?

Ahhoz, hogy rendesen megvizsgálhassuk a dolgokat, szükség van egy kis irodalomra. A múltban a legnagyobb tudósok, az olvasni és írni tudó értelmiségek a férfiak közül kerültek ki. Elég csak körbenézni a magyar irodalom terén: Balassi, Zrínyi, Petőfi, Vörösmarty - egytől egyig férfiak, akik maradandót alkottak az irodalom terén. Mindannyian más korban alkottak, de mindegyikók rendkívül tanult és művelt ember volt. De azóta eltelt már pár évszázad, az irodalomban pedig megjelentek a nők: nem csak olvasóként, hanem íróként is.

Aztán ez az arány szépen lassan átfordult, hiszen a piacon lévő regények főként a szórakoztatásra, nem pedig a tudományra igyekeztek terelni a hangsúlyt. A női olvasók egyre inkább elszaporodtak, ma pedig ott tartunk, hogy az emberek többségének az olvasásról azonnal az ugrik be, hogy biztosan "lányos hobbi." Írók terén is egyre több magyar írónővel találkozhatunk, ahogy megyünk előrébb az időben: míg az 1800-as évek környékén alig egy-egy írónő, női költő akadt, úgy az 1900-as években egyre többen és többen lettek, mára pedig szinte dömtően ők uralják a könyvpiacot. Gondoljuk itt Szabó Magdára, Kaffka Margitra, vagy Nemes Nagy Ágnesre. A kortárs irodalomban pedig nem is kell sokat gondolkodni, hiszen azonnal beugrik: Fábián Janka, Leiner Laura, Papp Dóra, Király Anikó - és még a világirodalomra nem is tértünk ki!

De ezzel együtt a férfi olvasók száma jelentősen csökkenni kezdett, ezzel pedig el is értünk a fő témánkhoz. Kinek és mit szabad olvasnia? Nekem van egy fiú barátom, aki Leiner Laurát olvas - ebben pedig nincsen semmi érdekes. Mégis, egyszer mesélte, hogy az ő baráti körében van olyan, ki kinevette emiatt. De ha egyszer az embert érdekli valami, akkor nem akadályozhatja meg semmi, hogy azt tegye és azzal foglalkozzon.

Nem tudom mennyire figyeltétek meg, de a könyvesboltokban eléggé két felé oszlik az ajánlat: a történelmi, fantasy és krimi kimondottan férfiaknak/fiúknak való, a nők pedig azt emelnek le a polcról, amihez éppen kedvük van. Kicsit én egyenlőtlennek gondolom ezt a felosztást, annak ellenére, hogy nekem okom nem lehet a panaszra lányként olvasmányok terén.

A célom ezzel a cikkel az lenne, hogy ráébresszem az embereket arra, hogy nem kell sarkosan gondolkodni olvasás terén sem, hiszen mindenki más személyiség és igen, vannak olyan férfiak, akik a romantikus regényekben találják meg a kikapcsolódásukat és van a tipikus-pasis olvasó is - bár belőlük sajnos nincsen túl sok.

Egyszóval én azon a véleményen vagyok, hogy mindenkinek - legyen fiú, lány, férfi, nő - joga van a szabad olvasmányválasztáshoz és erre senkinek nem lehetne egy rossz szava sem.

Nektek mi a véleményetek a témáról? Őszintén kíváncsi vagyok arra, más hogyan gondolkodik erről, nyugodtan írjátok meg, szívesen elolvasom őket és válaszolok is rájuk.