Casey McQuiston: Red, white & royal blue - Vörös, fehér és királykék

Te mit tennél, ha nem vállalhatnád fel a szerelmedet?

Henry és Alex történetét az egész világ ismeri és imádja. A regény 2019-ben indult el világjáró körútjára; hozzánk 2021-ben érkezett meg. Én még abban az évben rávetettem magam, azóta pedig már jópár alkalommal elolvastam. De inkább nem csigázom tovább a kedélyeket, hanem elmondom, miről is szól!

Alex Claremont-Diaz, amerika elnökének fia és Henry, Anglia hercege is pont ezzel a problémával küzd. Viszont kezdjük inkább az elején, amikor a két fiú ki még nem állhatta egymást. Henry bátyjának az esküvőjén egy balesetet követően a két fiúnak el kell játszania, hogy ők világi legjobb barátok, csakis azért, hogy a sajtó ne szedje szét őket. Alex párszor Angliába utazik, Henry pedig ellátogat Amerikába Alexhez. A két srác észre sem veszi, de idő közben az eleinte tettetett barátságot felváltja egy igazi barátság, később pedig még egy ennél is erősebb vonzalom: a szerelem. Csakhogy a szerelem csak még jobban megkuszálja a dolgokat, mert egyikük sem szeretne lelepleződni. De a családjaik és a sajtó előtt lehetetlen sokig színlelni, előbb utóbb minden napvilágra kerül. A kérdés már csak az, hogy képesek lesznek-e a hírverést a saját javukra fordítani, vagy mindketten belebuknak?

Nekem ez a könyv volt az, amivel nagyon sokáig szemeztem, hogy meg merjem-e venni. De mivel mindenhol csupa jót írtak róla, ismerőseim is ajánlották, ezért úgy gondoltam, belevágok. És milyen jól tettem! Azon könyveim közé fog tartozni, amiket biztosan újraolvasok és a legnagyobb becsben tartom. Kissé talán tele van klisékkel, néha talán nyálas, de szerintem ettől olyan jó a könyv. Vannak benne szexi jelenetek, szomorúbb pillanatok és persze a csúf valóság, amik kellően ellesúlyozzák a romantikus részeket.

Minden karakternek megvannak a maga tulajdonságai, a saját szerethető személyisége, ezért ha csak egy pillantra is, de mindenki tud azonosulni valamelyik szereplővel. Nekem személy szerint Nora és June voltak elég nagy kedvencek, hiszen mindig ott álltak Alex mellett, amikor szükség volt rájuk és el tudták őt fogadni olyannak, amilyen ő valójában. Ebből a szempontból túlságosan meseszerű a dolog: a mai az már egy igazán elfogadó társadalom, főleg az amcsik, de az, hogy Alexet az egész családja támogatta, az valami hihetetlen. Henrynek sajnos megvoltak a saját démonjai: Anglia hercege, ergo az a kötelessége, hogy tökéletes legyen, feleséget találjon, csináljon gyerekeket és hallgasson. De meglepő módon, Henry családja is egészen elfogadó volt. Az anyja és a nővére egyből mellette álltak, viszont a nagyanyja (a királynő) és a bátyja (aki konkrátan belezúgott az udvarba) folyamatosan ellenezték a dolgokat.

A könyben a két fiú leveleit is el tudjuk olvasni, amik néhol igazán szóraoztatóak. Ugyanúgy, ahogy a könyvben is vannak olyan jelenetek, amiken az ember nagyon jól tud szórakozni, de én párszor a sírás szélén is álltam, amikor a vége felé tartottam.

Egy szó mint száz, ez egy remek könyv, amit bármikor képes lennék újraolvasni és beállnék én is azok közé, akik ajánlják a regényt. Remélem, kedvet kaptatok a könyvhöz, szívesen elolvasom a ti véleményeteket is, mennyire tetszett vagy esetleg nem tetszett a regény.