Colleen Hoover: November 9.
Ha a BookTok legnagyobb sztárjaira gondolunk, akkor Colleen Hoover neve sem hiányozhat a sorból. A regényei mind hatalmas visszhangot vertek az olvasók körében, sőt sokan az ő könyvei által szerették meg az olvasást. Hosszú ideje szemeztem már vele, akartam tőle olvasni valamit, de eddig nem mertem. A vélemények, amiket olvastam és hallottam, elég ellentmondásosak voltak: akadt, aki azt mondta, fantasztikus a nő. De akadt olyan is, aki azt mondta, hogy nem jó. Én pedig nem tehettem mást, mint hogy végre a kezembe veszek egy CoHo regényt és elmerülök benne.
A November 9. egy különleges, szerelmi történet, ami hétköznapi is, meg nem is. A főszereplőnk Fallon, aki néhány évvel korábban egy feltörekvő színészgyerek volt, akinek hatalmas karriert jósoltak. Azonban éppen ezt a hatalmas, jósolt karriert törte derékba három évvel korábban egy tragédia, amely során Fallon testének kb. harminc százaléka megégett. A fiatal lány nem csak a munkáját és az apjában való bizodalmát veszítette el, hanem az önbizalmát is. Az élete akkor fordul fel teljesen, amikor egy kávézóban találkozik Bennel. A fiú Fallon segítségére siet a lány apjával szemben, ezután pedig együtt töltik a napot. Mielőtt elválnának útjaik, megbeszélik, hogy minden évben november 9-én találkoznak egymással. Eddig Fallon számára ez a nap a tragédia évfordulóját jelentette, de Bennek köszönhetően végre kellemes bizsergéssel a gyomrában várhatja ezt a napot. De Fallon nem tudja, hogy Bennek is fontos ez a nap, a két fiatal között egy mély titok lapul. A kérdés már csak az, hogy képesek lesznek-e túllendülni minden nehézségen ahhoz, hogy végre mindketten boldogok lehessenek?
Mint azt írtam, ez egy nagyon különleges történet, ami nekem nagyon tetszett. Őszintén féltem, hogy nem igazán jön majd be CoHo stílusa, nem fog tetszeni a regény, de szerencsére kellemesen csalódtam.
Valószínűleg arra már rájöttetek, hogy én hatalmas romantika rajongó vagyok. Ha szerelmi sztoriról van szó, azt mindig imádom, a legjobban pedig azt, aminek happy end a vége. De a November 9. olvasása során a legutolsó oldalig fogalmam sem volt róla, hogyan lesz vége Fallon és Ben szerelmi történetének. Ritkán szoktam a legutolsó lapokat is izgalommal telve elolvasni, ritkán szoktam sokáig fennmaradni azért, hogy olvassak, de CoHo regénye még ezt is kihozta belőlem!
A szereplőknek a múltja nagyon megérintett, bár elképzelni sem tudom, milyen lehetett Fallon élete azelőtt, hogy Bennel találkozott volna. Ami viszont még jobban megrendített az Ben múltja, ami mondhatni a regény kulcspontja. Ebből bontakozik ki a tetőpont, ami egészen az utolsó betűig kitart.
És ha már a szereplőknél tartunk, kivételesen nem volt egyáltalán kedvencem. Fallont is és Bent is ugyanúgy szerettem és utáltam egyszerre. Ami nagyon dühített engem, az a kommunikáció hiánya. Mindketten elnyomtak magukban gondolatokat, érzéseket és hagyták, hogy a másik agya ezen kattogjon. Ezeket a részeket volt a legkevésbé élvezetes olvasnom.
Colleen Hoover hivatalosan is levett a lábamról, de még nem merném kikiáltani magam rajongónak. Ahhoz még szükséges néhány könyv. Majd ha három-négy regényt elolvastam tőle nyilatkozhatok erről :D
Az viszont biztos, hogy a November 9. című regényt erősen ajánlom mindenkinek, aki szereti a romantikus, de mégse oly' könnyed történeteket. Szerintem tetszeni fog.