Papp Dóra: Fénytörés (Helena-trilógia 1.)
Te mit tennél, ha fogalmad sem lenne arról, ki is vagy valójában? Papp Dóra Helena-trilógiájának első kötete, a Fénytörés ezt a kérdést feszegeti az egész történeten keresztül. Az írónő egy misztikus, titkokkal teli világba kalauzol el minket, ahol a valóság összemosódik a fantáziával. Egy olyan világba, ahol az olvasó szívesen eltévedne.
Helena Ferrer éveken keresztül vándoréletet élt. Legfőbb célja, hogy a benne lakozó szörnyeteget táplálja és békében élhessenek együtt, egy testben. Váratlanul azonban történik vele egy baleset, ami után egy idegen helyen, idegen emberek között ébred fel. Ettől persze teljesen felborul a magányos élete, de beletörődik, mert a Raven testvérek házából úgysem lenne képes kiaszabadulni. A legidősebb testvér, Jennifer a környék egyik legjobb orvosa, ám bizalmatlan a lánnyal szemben. Jet, a legfiatalabb rendkívül intelligens, de az iskolában különc. Helena leginkább Jeremy-vel, a középső fiúval találja meg a közös hangot, akivel egyre inkább gyengéd érzelmeket kezdenek el táplálni egymás iránt. És ahogy telik az idő, azt veszi észre, hogy a benne lapuló szörnyeteg egyre inkább elcsendesedik. Mintha újjászületett volna: kitárult előtte a normális élet lehetőségének kapuja. De mindez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. A Ravenek házában egy súlyos titok lappang, ami Helena életét még ennél is jobban megbolygathatja. Ugyanakkor a szörnyet sem lehet örökre elaltatni: csak a tökéletes pillanatra vár, hogy végre lecsaphasson.
Másodjára olvastam el a regényt, de ugyanúgy imádtam. Hiába tudtam, mi a csattanó a végén és hogyan is alakul Helena sorsa, mégis élveztem minden percét. Ennél az olvasásnál sokkal jobban figyeltem az apró jelekre, a leírásokra, hogy mi hogyan néz ki, így sokkal élethűbben tárul a szemem elé minden.
Nem vagyok olyan nagy rajongója a fantasy köteteknek, éppen ezért lepődtem meg magam is, mennyire elvarázsolt. Talán az tetzsik benne igazán, hogy a fantasy-rész egy teljesen valósághű környezetbe van becsomagolva; a szereplőknek nem kell elutazniuk egy másik világba, netán univerzumba.
És ami különösképpen tetszett, bár ezen gondolom már nem lepődtök meg annyira, azok a romantikus részek voltak. Ezzel nem lövök le nagy poént, hiszen már a második fejezetben kiderül: Helena és Jeremy képtelenek arra, hogy egymáshoz érjenek. Amint a bőrük érintkezik, megrázzák egymást. Ezért is különleges végigkövetni, hogyan alakul ki a bizalom, majd a szerelem a két fiatal között: csupán a lelkük és a szívük érintkezik, fizikailag képetelek rá.
A három Raven testvér közül nekem a leginkább kedvenc az Jet volt, a legfiatalabb testvér. Nem csak azért, mert szeret olvasni és szuperokos, hanem mert emellett bármikor hajlandó segíteni azokon, akik fontosak számára. Helenát is hamar megkedveli, már-már a nővérének is tekinti és szívesen ad neki tanácsot és útmutatást ahhoz, hogy a lány képes legyen megérteni Jeremyt.
Jeremy nekem túlságosan érzelmes és kissé hisztis is néhol; Jennifer pedig borzasztóan távolságtartó. Helena pedig megint más, mert neki is voltak olyan jelenetei, megszólalásai, amiktől képes lettem volna a falra mászni; de előfordult az is, hogy teljes mértékben egyetértettem vele.
Mindenedetre nekem máig a kedvenc könyvem, ajánlom első, második és sokadik olvasásra is! Aki ismeri Papp Dórát, az tudja, hogy mindig képes különleges történeteket alkotni - a Helena-trilógiával sem lőtt mellé!